A Vatikán útvesztőiben Antoni Gaudí boldoggá avatása felé
Antoni Gaudí, a katalán építészeti zseni, akinek nevéhez fűződik a híres barcelonai Sagrada Família, már több mint két évtizede várja boldoggá avatását. A hivatalos eljárás 1992-ben kezdődött, de a Vatikán malmai, ahogy azt mondani szokás, lassan őrölnek. Gaudí „hősies erényeit” ugyan már elismerte Ferenc pápa, ezzel tiszteletreméltóvá nyilvánítva őt, azonban a boldoggá – majd szentté avatáshoz szükséges csodák bizonyítása továbbra is késik.
Gaudí és a szentté avatás kritériumai
A folyamat a boldoggá avatási eljárás szigorú szabályainak felel meg. Egy csoda igazolása szükséges a boldoggá, kettő pedig a szentté avatáshoz. Azonban a Vatikáni szabályozás és bürokrácia hírhedten lassú, különösen egy világi személy esetében. Érdekes, hogy Gaudí pályafutását, munkásságát és példás életét már az 1880-as évektől számos elismerés övezte, de ezek önmagukban nem elegendőek az örökkévalósághoz vezető úthoz.
A Sagrada Família különlegessége
Gaudí főműve, a Sagrada Família szimbolizálja leginkább hitvallását és kapcsolatát a katolikus egyházzal. Az 1882 óta épülő bazilika ugyan több mint egy évszázadon keresztül állt építés alatt, a mai napig lenyűgözi látogatóit. A székesegyház grandiózus látványa és spirituális ereje szinte misztikus hatással bír az oda látogatókra. Hívei és támogatói szerint maga az építmény is egy csoda, de ez nem elégséges a hivatalos vallási elbírálásban.
Csodák és kételyek
A Szentszék által már vizsgált esetek között akad egy szemkápráztató gyógyulás, amely során egy nő visszanyerte látását, miután Gaudí közbenjárásáért imádkozott. Ugyanakkor az ilyen típusú orvosi „csodák” gyakran a legszigorúbb ellenőrzéseken esnek át, és sok esetben nem felelnek meg a Vatikán magas elvárásainak. Egy másik esetben egy rákbeteg állapotának javulását tulajdonították Gaudí közvetítésének, de a pontos csodás beavatkozás bizonyítása nélkül az ügy nem haladt előre.
Gaudí életének szent aspektusai
Az építész zseni élete végéhez közeledve aszkéta életet élt. Napjai a Sagrada Família építésének szentelve teltek, gyakran alig evett, egyszerű odúban lakott, hogy minden forrását az építkezésre fordíthassa. Szerénysége és hite életének minden aspektusát formálta, mégis, mivel munkás halált halt, nem pedig mártírt, ez újabb akadályt jelenthet számára a boldoggá avatási folyamatban.
A katolikus egyház kihívásai
Gaudí népszerűsége vitán felül áll, de az őt körülvevő kulturális és művészeti elismerés nem minden esetben találkozik a szigorú vallási normákkal. A katolikus egyház, amely eddig a papság és az apácák soraiból emelte szentjei közé tagjait, II. János Pál pápa óta tesz erőfeszítést arra, hogy világi személyeket is boldoggá avasson, ugyanakkor ez továbbra is ritkaságszámba megy.
Művészet és misztika találkozása
A Sagrada Família nem csupán egy templom, hanem hit, remény és áldozat találkozásának monumentális emlékműve. Lourdes Cirlot művészettörténész szerint az épület atmoszférája misztikus extázist idéz elő látogatóiban – talán egy csoda első lépcsőfokát. Az építészeti remekmű azonban, bármennyire is káprázatos, nem azonos a csoda teológiai definíciójával.
A jövő ígérete
Gaudí szentté avatása sokak számára az istenszolgálat laikus formáinak megerősítését jelenthetné. Azonban a Vatikán folyamatait ismerve, ez továbbra is hosszadalmas és rögös útnak ígérkezik. Ahogy Gaudí egykor saját tempójában formálta meg alkotásait, úgy a Vatikán is a maga ütemében halad. Gaudí szavaival élve: „Az én ügyfelem várhat” – így talán az örökkévalóság kitüntetése sem siettethető.