Megosztottság az Európai Unióban a Gázai háborúval kapcsolatban
Koppenhágában, az EU külügyminisztereinek nemrégiben tartott tájékozódó találkozóján Kaja Kallas, az EU diplomáciájának vezetője nyilvánvalóvá tette, hogy a tagállamok között még mindig mély megosztottság uralkodik a Gázai helyzet megoldásának módjával kapcsolatban. Kallas kifejezte csalódottságát amiatt, hogy a miniszterek nem tudtak közös nevezőre jutni a konfliktus feloldása érdekében.
A külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a tagállamok nem értettek egyet abban, hogyan lehetne nyomást gyakorolni Izraelre a politikai irányváltás érdekében. Kifejtette, hogy a lehetőségek adottak, de a tagállamok nem működnek együtt hatékonyan. Hozzátette, hogy a kereskedelmi szankciók felfüggesztésének terve, amely több minisztert megosztott, szintén napirenden van, de az Ellenzék, beleértve Németországot és Magyarországot, aktívan ellenáll ilyen intézkedéseknek.
Dán javaslatok a középút megtalálására
A Dán külügyminiszter, Lars Løkke Rasmussen javaslatokat tett arra, hogyan lehetne megkerülni egyes tagállamok vétóját, és kreatívan megoldani a problémákat. A javasolt lépések között szerepelne az importra kivetett súlyos vámok bevezetése, amelyet minősített többséggel meg lehetne hozni. A célja az lenne, hogy a tagállamok közötti széthúzás csökkenjen, miközben szembeszállnak a Hamászt erősítő narratívákkal is.
Az Egyesült Államok szerepe és humanitárius segélyek
Kallas hangsúlyozta, hogy az EU nyomásgyakorlása Izrael irányába eddig eredményes volt, mivel több teherautó humanitárius segély érkezett Gázába, és több határátkelőt is megnyitottak a segélyszállítmányok számára. Az ülés résztvevői arra is felkérték az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a palesztin delegáció beutazási tilalmát az ENSZ közgyűlésére. Azt jelezték, hogy közös fellépésre van szükség a konfliktus humanitárius következményeinek enyhítése érdekében.
Oroszországgal kapcsolatos újabb szankciók lehetőségei
Az ülés során Kallas megemlítette, hogy az EU újabb szankciókat fontolgat Oroszország ellen, válaszul a közelmúltban történt polgári célpontok bombázásaira Ukrajna területén. A szankciós lehetőségek között szerepelne a kriptopiacok szankcionálása, amelyek hozzájárulhatnak a már meglévő orosz szankciók kijátszásához. Kiemelte, hogy a következő héten további intézkedések elrendelése várható az Oroszország elleni fellépés keretében.
Megoldások keresése a befagyasztott eszközökkel kapcsolatban
A külügyminiszterek találkozója keretében a befagyasztott orosz vagyonokkal kapcsolatos helyzeteket is megvitatták. Kallas kijelentette, hogy Oroszország nem kaphatja vissza a befagyasztott eszközöket, amíg nem fizet jóvátételt Ukrajnának. Mégis, a tagállamok között különböző vélemények merültek fel a vagyonok elkobzásának lehetőségéről, amit Belgium különös jogi kockázatok miatt elutasított.
A találkozó továbbá rávilágított arra, hogy az uniós tagállamok között elengedhetetlen a fokozottabb együttműködés, különben a jelenlegi megosztottság továbbra is hátráltatni fogja a közös uniós fellépést a nemzetközi konfliktusok kezelésében.