XIV. Leó pápa 28 új svájci gárdistát avatott fel a Vatikánban
2026. május 6-án a Vatikánban zajlott az az ünnepség, melynek keretében XIV. Leó pápa 28 új gárdistát iktatott be a Pápai Svájci Gárdába. Ez az esemény különleges jelentőséggel bírt, mivel több mint 50 éve nem fordult elő, hogy a pápa személyesen elnököljön a beiktatási ceremónián. A gárdisták hűségesküt tettek, amely során anyanyelvükön fogadtak hűséget a pápának, megígérve, hogy életüket is készen állnak feláldozni a pápa és jogutódai védelmében.
Az eskütételt az 1527-es Róma kifosztására emlékezve tartották, amikor 147 svájci gárdista esett el VII. Kelemen pápa védelmében. Az újonnan toborzott tagok az ünnepség alatt a gárda zászlajára tették a kezüket, ezáltal megerősítve elkötelezettségüket a testület iránt. A pápa külön üzenetet intézett az új „védelmezőkhöz”, hangsúlyozva szerepük fontosságát a Szent Szék védelmében, ahol a gárdisták ruházata a reneszánsz stílusú kék, arany és vörös színekben tündöklő uniformisukban és ezüst mellvértjükben könnyen felismerhető.
A Pápai Svájci Gárda megalapítására II. Gyula pápa adott engedélyt 1506-ban, így a gárda napjainkig a világ legkisebb, folyamatosan szolgáló hadseregének számít. Az újoncoknak elvárt feltételeik vannak: gyakorló katolikus, nőtlen svájci férfiaknak kell lenniük, akik 19 és 30 év közöttiek, minimum 1,74 méter magasak, svájci katonai kiképzéssel rendelkeznek, és legalább érettségit kell szerezniük. Az új gárdisták legalább 26 hónapra kötelezik el magukat, mielőtt 5 év szolgálat után házasságot köthetnének.
Bár sokan ceremoniális szerepüket hangsúlyozzák, a gárdisták valójában hivatásos katonai egységet alkotnak, mely a 44 hektáros vatikáni terület védelmét látja el. Tizedesi rangot érhetnek el, ha 25 éves koruk betöltése, valamint további három év szolgálat eltelte után megfelelnek a feltételeknek.