Peter

Orosz drónok romboltak le egy bevásárlóközpontot Zaporizzsjában

Az ukrán állami katasztrófavédelem szerint orosz csapás ért egy zaporizzsjai bevásárlóközpontot. A támadás egy embert megsebesített, és több mint 10 000 négyzetméteren pusztító tüzet okozott.

Az Amstor bevásárlóközpontot, amely a város jobb partján található, csütörtök késő este, szeptember 17-én orosz drónok támadták meg. A mentőszolgálat felvételein tűzoltók láthatók, amint a komplexum egész területén a lángokkal küzdenek. Az ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat később gyakorlatilag megsemmisültnek nevezte az épületegyüttest. A mentési műveletek péntek reggelre fejeződtek be.

A tűzoltóknak többször is fedezékbe kellett vonulniuk az újabb orosz támadások veszélye miatt, majd visszatértek a helyszínre, és végül eloltották a tüzet.

A helyi média beszámolói szerint a közeli szabadtéri gördeszkapályán tartózkodó gyerekek úgy élték túl a robbanást, hogy a medencékbe épített betonmélyedésekben kerestek menedéket.

Az ukrán hatóságok közölték, hogy más polgári infrastruktúra, köztük vállalkozások, autóbuszok, buszmegállók és kereskedelmi létesítmények is célponttá váltak vagy megrongálódtak.

A támadásra akkor került sor, amikor Zaporizzsja, a délkelet-ukrajnai nagyváros továbbra is rendszeres orosz drón- és rakétacsapásoknak van kitéve.

Oroszország országos duma-választást tart, miközben az ukrajnai háború átformálja a voksolást

Pénteken, szeptember 18-án a Távol-Keleten megkezdődött az orosz parlamenti választás háromnapos szavazása, amely vasárnap estig tart. A voksoláson eldől, ki lesz az Állami Duma 450 képviselője, és nagyjából 111 millió ember jogosult szavazni.

A szavazóhelyiségek először Kamcsatkán, Csukotkán, Magadanban és más keleti régiókban nyitottak meg, ahol a helyi tisztségviselők a részvételre buzdították a lakosokat. A Kreml szorosan figyeli a részvételi arányt, Vlagyimir Putyin pedig a magas részvételt a nemzeti egység és az Ukrajnában zajló háború támogatásának jelének igyekszik beállítani.

A voksolás szigorúan kontrollált politikai környezetben zajlik. Várhatóan továbbra is az Egységes Oroszország marad a meghatározó erő, miközben a fő, hivatalosan bejegyzett háborúellenes pártot, a Jablokót kizárták az országos pártlistás szavazólapról. Néhány jelöltje még indul egyéni választókerületekben, bár sokukat onnan is eltiltották.

A választás több régióban távoli, elektronikus szavazást is magában foglal, és megtartják az orosz megszállás alatt álló ukrán területeken is, többek között Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában, valamint a Krímben. Ukrajna és a nyugati kormányok illegálisnak tekintik az ottani voksolást.

Oroszországon kívül 333 szavazóhelyiséget működtetnek 152 országban, miközben a távoli térségekben és a katonák körében már lezajlott az előzetes szavazás. A választást olyan időszakban tartják, amikor a háború egyre közvetlenebbül hat az oroszországi mindennapi életre: a dróntámadások, az üzemanyaghiány, a gazdasági nyomás és az újabb mozgósítástól való félelmek tovább fokozzák a voksolást övező feszültséget.

Koszovói háborús bűnök bírósága 25 évre ítélte Hashim Thaçit, tömegtüntetések törtek ki Pristinában

A hágai székhelyű, koszovói háborús bűncselekményeket vizsgáló törvényszék háborús bűnök miatt összesen 81 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) négy egykori vezetőjét. Az elsőfokú ítéletet Hashim Thaçi volt koszovói elnök, valamint Kadri Veseli, Jakup Krasniqi és Rexhep Selimi ügyében hirdették ki.

A bíróság Thaçit és Krasniqit 25-25, Veselit 18, Selimit pedig 13 év szabadságvesztésre ítélte. A négy volt UCK-vezetőt háborús bűncselekmények miatt találták bűnösnek, ugyanakkor a bíróság megállapította, hogy az ügyészség nem bizonyította az ellenük felhozott emberiesség elleni bűncselekményeket. A vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket. Az ítélet nem jogerős.

A pristinai Koha Ditore című napilap internetes beszámolója szerint az ítélet kihirdetését követően tüntetők vonultak az Európai Unió koszovói rendőri és igazságügyi missziójának (EULEX) irodájához, ahol kövekkel dobálták meg az épületet, majd a koszovói főváros központjába, a kormány épületéhez mentek.

A demonstrálók a kormányépületre is köveket hajítottak, több ablakot betörtek, és eltávolították a környéken felállított biztonsági kordonok egy részét. Rövid összetűzés is kialakult, amikor a tüntetők lökdösni kezdték a rendőröket.

A koszovói politikai pártok az incidensek után nyugalomra és önmérsékletre szólították fel a lakosságot.

Álló ovációval fogadták Mark Carney kanadai miniszterelnököt az Európai Parlamentben

Mark Carney kanadai miniszterelnök szerdán álló ovációban részesült az Európai Parlament strasbourgi ülésén. A képviselők felállva tapsoltak, miközben Carney beszédet mondott az ülésteremben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felvetette annak lehetőségét, hogy Kanada váljon az Európai Unió első „társult tagjává”. A bizottsági elnök szorosabb együttműködést sürgetett Kanada és az unió között, többek között a technológia, a védelem és az energia területén.

„Szeretnék Önnel együtt dolgozni azon, hogy Kanada legyen az EU első társult tagja” – mondta von der Leyen a kanadai miniszterelnöknek, aki jelen volt az éves beszédén, ami álló ovációt váltott ki az ülésteremben.

A kanadai miniszterelnök strasbourgi látogatása az Európai Unió és Kanada közötti kapcsolatok elmélyítésének jegyében zajlott. A kétoldalú együttműködés kiemelt területei közé tartozik a technológiai fejlesztés, a védelmi együttműködés, valamint az energiabiztonság kérdése.

Az esemény alkalmat adott arra is, hogy az uniós vezetők megerősítsék elkötelezettségüket a transzatlanti partnerség további erősítése mellett. A képviselők részéről tapasztalt lelkes fogadtatás jól tükrözi a Kanada iránti szimpátiát az Európai Parlamentben.

Az USA több mint 38 milliárd dollárt költött az Irán elleni hadműveletekre

Az Egyesült Államok eddig több mint 38 milliárd dollárt fordított az Irán elleni hadműveletekre – derül ki a független Kongresszusi Költségvetési Hivatal adataiból.

A hivatal számításai szerint a konfliktus a következő hónapokban havonta legalább további 2-3 milliárd dollárba kerül majd.

A legfrissebb fejlemények szerint az amerikai hadsereg arról számolt be, hogy az Irán elleni háború lőszerhiányt okozott.

Iránban eközben letartóztatásokra és vagyonelkobzásokra került sor a január óta tartó tüntetésekkel összefüggésben.

A Vörös-tenger déli részén a húszik további szigeteket foglaltak el.

A térségben zajló konfliktusokkal összefüggésben Gáza városában legalább 12 halálos áldozatot követelt egy házomlás, és tucatnyian eltűntek.

Los Angelesben eközben legalább hárman meghaltak egy helikopter-balesetben.

Jemenben egy újabb erőszakhullám véget vetett a tűzszünetnek, ami tömeges menekülést okozott.

Legalább 12 halott és több tucat eltűnt egy gázai épület összeomlása után

Legalább 12 ember meghalt, amikor összeomlott egy többszintes épület Gáza városában – közölte a Sifa kórház. Az épület otthonukat vesztett családoknak adott menedéket.

A polgári védelem egységei továbbra is a romok között kutatnak túlélők után, miközben nehézgépekkel próbálják eltakarítani a törmeléket. Gyermekek és más áldozatok holttestét már megtalálták, ugyanakkor több tucatnyi embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván.

Az épület Gáza város nyugati részén, a Tal al-Hawa negyedben állt. Már a háború elején megrongálódott a légicsapásokban, és repedezett volt, amikor az otthonaikból elűzött családok beköltöztek.

A polgári védelem szóvivője, Mahmúd Baszal elmondta, hogy az egységek helyi idő szerint hajnali 2:15 és 3 óra között kaptak bejelentést az összeomlásról, és azonnal megkezdték a bent rekedt emberek kimentését. A lakók tisztában voltak a veszéllyel, de alig volt valódi alternatívájuk a menedékre.

A mentőcsapatok továbbra is átkutatják a helyszínt, miközben az egészségügyi dolgozók holttesteket visznek a mentőautókhoz. A polgári védelem becslései szerint a romok alatt több tucatnyitól csaknem száz emberig terjedhet azoknak a száma, akik még bennrekedhettek.

Legalább 12 halott, tucatnyi eltűnt Gáza városában történt házomlás után

A gázai Sifa kórház közlése szerint szeptember 16-án legalább 12 ember halt meg Gáza városában, amikor összeomlott egy többszintes épület, amely otthonukat vesztett családoknak adott menedéket.

Az épület Gázaváros nyugati részén, a Tal al-Hawa negyedben állt. Az épület már a háború elején megrongálódott a légicsapásokban, és repedezett volt, amikor az otthonaikból elűzött családok beköltöztek.

A polgári védelem szóvivője, Mahmúd Baszal elmondta, hogy az egységek helyi idő szerint hajnali 2:15 és 3 óra között kaptak bejelentést az összeomlásról, és azonnal megkezdték a bent rekedt emberek kimentését. A lakók tisztában voltak a veszéllyel, de alig volt valódi alternatívájuk a menedékre.

A polgári védelmi egységek továbbra is a romok között kutatnak túlélők után, miközben a mentők nehézgépekkel próbálják eltakarítani a törmeléket. Gyermekek és más áldozatok holttesteit már megtalálták, de továbbra is több tucatnyi embert tartanak nyilván eltűntként.

A polgári védelem becslései szerint a romok alatt több tucatnyitól csaknem száz emberig terjedhet azok száma, akik még bennrekedhettek.