Peter

Irán elnökének döntése az atomügyben

Maszúd Peszeskján, Irán elnöke, váratlan lépésként felfüggesztette az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). Az iráni állami média jelentése szerint a döntést izraeli és amerikai légicsapások körülményei között hozták meg, melyek a legfontosabb nukleáris létesítményeket célozták meg.

A törvény felerősítése

Az elnök a múlt héten az iráni parlament által egyhangúlag megszavazott törvényre hivatkozott, amely az együttműködés felfüggesztéséről szól. Mindezt elrendelve az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács felügyeli. A Tanács tartózkodott a nyilvános nyilatkozatoktól, és kérdéses, hogy a kapcsolatokat véglegesen megszakítják-e, vagy hagynak-e nyitva néhány ajtót.

A múlt árnyai

2015-ben Barack Obama amerikai elnök alatt Irán aláírta az atomalkut, amely lehetővé tette az ország számára, hogy 3,67%-os urániumdúsítást végezzen — elegendő ahhoz, hogy egy atomerőművet működtessen, de messze elmaradt a fegyverek előállításához szükséges 90%-os küszöbtől. Az egyezmény keretein belül Iránnak csökkentenie kellett az uránkészleteit, és korlátozniuk kellett a dúsító centrifugák számát.

Trump és a nemzetközi politikai játszmák

Donald Trump 2018-ban egyoldalúan kivonta az Egyesült Államokat az egyezményből, mondván, hogy az túl gyenge ahhoz, hogy kezelje Irán rakétaprogramjait és a Közel-Keleten működő militáns csoportok támogatását.

Urán dúsítás és a jövő

Az iráni atomprogram jelenlegi állapotáról sokáig vitatkoztak. Irán már 60%-os urániumdúsítást is produkált, ami a nukleáris fegyverekhez szükséges szinthez közelít. Bár Teherán mindig is azt állította, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, nemzetközi hírszerző ügynökségek gyanítják, hogy nukleáris fegyverekkel is rendelkezhetnek.

A NAÜ figyelme

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója nemrégiben azt nyilatkozta, hogy Irán hónapokon belül újból megkezdheti az urándúsítást, figyelembe véve az ország kapacitásait. A közelmúltban az Egyesült Államok Izraellel közösen néhány légicsapást indított iráni nukleáris létesítmények ellen, felvetve a kérdést, hogy mi valósul meg a szankciók és a nemzetközi politikai célok mögött.

A globális figyelem középpontjában

Ahogy a politikai helyzet tovább alakul, egyre nagyobb figyelem irányul Iránra és az atomprogramjával kapcsolatos lépéseire. E hírek fényében érdemes megvizsgálni a következő eseményeket és azok következményeit a globális biztonságra nézve.

Forrás: hu.euronews.com/2025/07/02/az-irani-elnok-leallithatja-az-egyuttmukodest-az-atomprogramjat-felugyelo-ensz-szervezette

Trump bejelentése: Izrael elfogadta a 60 napos tűzszünet feltételeit

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy Izrael egy 60 napos gázai tűzszünet keretein belül kötött megállapodást. A hír már önmagában is jelentős, főleg ha figyelembe vesszük a Hamásszal folytatott eddigi feszültségeket. Trump hangsúlyozta, hogy a Hamásznak el kell fogadnia az ajánlatot, különben a helyzet csak rosszabbra fordulhat.

A helyzet fokozódik: Trump nyomás alatt tartja a feleket

Az elnök folyamatosan nyomást gyakorol mind Izraelre, mind a Hamászra, hogy elősegítse a békét, és véget vessen a gázai konfliktusnak. A tűzszünet elfogadása nem csupán a felek közötti megállapodás, hanem emberi életek megmentésének is a kulcsa, hiszen a háború idején sokan vesztették el életüket, és sokan maradtak túszként a konfliktus által sújtott területen.

Optimista avagy realista? A Hamász válaszának jelentősége

Trump optimizmusa a megállapodás kapcsán nem feltétlenül oszlik meg a háttérben zajló események fényében. A Hamász, amely többször is elutasította az eddigi ajánlatokat, újra és újra arra figyelmeztet, hogy nélkülözhetetlen a tűzszünet alatt a harci cselekmények felfüggesztése. Mindezek mellett Negev sivatagától Gázáig terjedő konfliktus folytatódhat, amíg a felek nem találnak kölcsönösen elfogadható megoldást. A Hamász által tartott túszok sorsa továbbra is kérdéses marad.

Izrael és a Hamász céljai: A jövő kérdései

Netanjahu izraeli miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy a tűzszünet önmagában nem jelenti a háború végét. A tűzszünet elfogadása emellett Izrael hosszú távú céljait – a Hamász teljes megsemmisítését – nem szolgálja. Ezért a politikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi békekezdeményezés csupán egy ideiglenes megoldás lehet, amely a frusztrációk folytatódásához vezethet.

A helyzet paradigmaváltása: Irán szerepe

A térség politikai táját tovább bonyolítja Irán hatása is. Az iráni támogatás csökkenése egy újabb tényező, amely befolyásolhatja a Hamász tevékenységét és a konfliktus kimenetelét. Irán, mint a Hamász egyik fő szövetségese, több súlyos csapást szenvedett el a közelmúltban, ami a terrorcsoport gyengülését eredményezi. A kérdés tehát a következő: milyen hatással lesz Irán gyengülése a közel-keleti politikai dinamikákra és a békefolyamatokra?

Várakozások és valóság

Bár Trump optimizmusa figyelemre méltó, a valóság sokkal bonyolultabb. A közel-keleti helyzet bonyolultsága és a felek közötti mélyen gyökerező ellentétek nem biztos, hogy megoldhatók egyetlen ajánlat révén. A helyzet folyamatos monitorozása és a párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a még súlyosabb következményeket, amelyek az emberek életére és a regionális stabilitásra is hatással lehetnek.

Forrás: Euronews

Forrás: hu.euronews.com/2025/07/02/trump-szerint-izrael-is-belement-egy-60-napos-gazai-tuzszunetbe-de-korai-az-optimizmus

Bizalmatlansági Indítvány Ursula von der Leyen Ellen

A következő héten sorra kerülő szavazás egy újabb megpróbáltatás elé állítja az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, amikor a jobboldali pártok bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő. Az indítvány középpontjában a Pfizergate néven ismert ügy áll, amelyben kritikák merültek fel az Európai Bizottság vakcinabeszerzései kapcsán.

Aláírások És Támogatók

Gheorghe Piperea, a román AUR párt képviselője azt állítja, hogy sikerült 73 aláírást összegyűjtenie az indítványhoz, ami a szükséges minimumot egy aláírással meghaladja. A támogatások között fellelhető a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoport 32 tagja, illetve több szélsőjobboldali képviselő és független politikai alakulat is.

A Szavazás Menete

Amint a képviselők aláírásait ellenőrzik és hitelesítik a Parlament szolgálatai, Roberta Metsola elnök hivatalosan bejelenti a bizalmatlansági indítványt. A plenáris vitára július 8-án, a szavazásra pedig július 10-én kerülhet sor, amennyiben a bejelentés határidőn belül megtörténik.

Kihívások A Bizalmatlansági Indítvánnyal Szemben

Az indítvány elfogadásának esélyei gyengék, hiszen Piperea is elismeri, hogy a többség von der Leyen mögött áll. A román képviselő azonban bízik abban, hogy a kezdeményezés élénkíti a politikai diskurzust, és újabb bizalmatlansági indítványokat ösztönözhet a jövőben.

A Vádak Három Fő Pillére

A bizalmatlansági indítvány mögött három fő vád áll: az Ursula von der Leyen és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetek nyilvánosságra hozatala, a COVID utáni pénzeszközök állítólagos rossz felhasználása, valamint a bizottság kísérlete a zöld politika lobbigényeinek előmozdítására. Ezek a vádak számos kérdést vetnek fel a jogállamiság és az átláthatóság terén.

A Demokrácia Szempontjai

Piperea hangsúlyozza, hogy a demokrácia lényegéhez tartozik a hatalmi ágak szétválasztása, és kiemeli, hogy ha a bizottság nem fogadja el a bírósági döntéseket, az a jogállamiság megsértését jelenti. Az indítvány célja, hogy lehetőséget biztosítson a szabad politikai vitára, függetlenül annak kimenetelétől.

A Pfizergate ügye nem csupán Ursula von der Leyen bizottsági elnökségét veszélyezteti, hanem alapvető kérdéseket is felvet az Európai Unió intézményrendszerének működésével és átláthatóságával kapcsolatban.

Forrás: hu.euronews.com/my-europe/2025/07/02/pfizergate-von-der-leyen-europai-bizottsag-jobboldal-europai-parlament

Az EU Szigorúbb Nyomásgyakorlása Líbiára

Az Európai Unió a migrációs helyzetének súlyosbodása miatt rendkívüli lépéseket tervez Líbia irányába. A líbiai hatóságok által engedett illegális migrációs átkelések száma 2021-ben drámai mértékben megnőtt, meghaladva a korábbi évek adatainak kétszeresét. Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének legfrissebb jelentése szerint 32 400 migráns jutott át Líbiából Európába, megmutatva a közlekedési útvonalak európai határokra gyakorolt feszítő hatását.

Magnus Brunner, a migrációs ügyekért felelős uniós biztos, ezt a helyzetet alaposan mérlegelni kívánja, amikor Görögország, Olaszország és Málta képviselői társaságában látogatást tervez Líbia területére. E látogatás célja, hogy a libiai hatóságokat arra ösztönözzék, hogy szigorúbb intézkedéseket vezessenek be a migránsokat szállító hajók európai partok elérésének megakadályozása érdekében.

A Líbiai Politikai Zűrzavar és Migrációs Veszélyek

Líbia hosszú évek óta a migrációs hullámok középpontjában áll, melyeket az arab tavaszi felkelések következtében kialakult politikai instabilitás generál. Az országban továbbra is feszültségek és fegyveres összecsapások zajlanak a keleti és nyugati kormányok között, ezzel fokozva a humanitárius válság mértékét. Ráadásul a súlyos emberi jogi visszaélések, beleértve a kínzásokat is, érzéketlenek az érintett emberek szenvedésére és sorsára.

A migrációs helyzet kezelése nemcsak a gazdaság, hanem az alapvető emberi jogok védelme szempontjából is komoly problémát jelent. Az EU-nak mindig is prioritása volt a külső határokat érintő migrációs áramlások szabályozása, de a mostani helyzet azt mutatja, hogy a rászoruló emberek sorsa nem könnyíthető meg a szigorú intézkedésekkel, amelyek csak a problémát katapultálják el.

Az EU Szerepe a Migrációkezelés Terén

Az EU célja, hogy megakadályozza a migránsokat Líbia partjaitól való elindulását, azonban kérdéses, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel képes elérni ezt a célt. Brunner és görög kollégája, Kiriakosz Micotákisz a jövő héten folytatnak diskurzusokat a líbiai hatóságokkal, figyelembe véve az ENSZ által elismert nyugati kormány, valamint Halifa Haftar által vezetett Líbiai Nemzeti Hadsereg képviselőit is.

Az európai politikai döntéshozók hatalmában áll, hogy a jövőben mit tesznek az erősen vitatott migrációs stratégiáikkal. A migrációs hullámok megoldása nem csupán a határok védemére, hanem egy holisztikus megközelítésre is szükségét tenné, amely figyelembe veszi a migránsok emberi jogait, és méltányos bánásmódban részesíti őket.

Forrás

Forrás: hu.euronews.com/my-europe/2025/07/02/az-eu-nyomast-gyakorolna-libiara-a-migransok-szamanak-novekedese-miatt

Riasztó bizonyítékok az orosz légierő és az azeri tragédia kapcsolatáról

Az Azerbajdzsáni légitársaság 8432-es járatának múlt évi lelövése új fénybe került. A legfrissebb információk és felvételek szerint a támadást orosz katonai erők rendelték el, amely során 38 ember életét vesztette, és 29-en sérültek meg. A Minval hírportál által közzétett anyagok középpontjában egy levél áll, mely tanúk vallomásait és technikai részleteket is tartalmaz.

Rakétacsapások és katonai utasítások

A levél beszámol Dmitrij Szergejevics Paladicsuk orosz százados tevékenységéről, akinek egységét Groznij közelében helyezték el, a tragédia időpontjában. A jelentések szerint a drámai események előestéjén Paladicsuk egysége harckészültségbe állt, míg a kommunikációs infrastruktúra gyenge volt, ami hátráltatta a hatékony koordinációt.

A támadás napján, hajnalban, a radarok észleltek egy potenciális célpontot; az utasítás arról szól, hogy két rakétát lőttek ki. Az első rakéta célt tévesztett, a második viszont súlyosan megrongálta a repülőgépet.

Orosz válasz és politikai következmények

Az Azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev, a tragédia után követelte Oroszország bocsánatkérését és elismerését a felelősségről. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin „tragikus incidensnek” nevezte a balesetet, ám hivatalosan nem ismerte el a felelősséget. Alijev egyértelművé tette, hogy Oroszországnak vállalnia kell a következményeket.

A kapcsolatok feszültsége

A legújabb információk szerint a történelem ismétli önmagát; a két ország közötti kapcsolatok erőteljesen megromlottak, különösen azután, hogy azeri állampolgárok haltak meg orosz rendőri intézkedések következtében. A megújult vádak és a specifikus bizonyítékok komolyan megrengethetik a már így is feszültségekkel teli viszonyt.

Ahogy a részletek napvilágot látnak, a nemzetközi közösség figyelme egyre inkább az eseményekre irányul, amelyek új határokat szabhatnak a politikai diskurzusban és a nemzetközi jogban.

Forrás: Euronews

Forrás: hu.euronews.com/2025/07/02/most-mar-nincs-ketseg-hogy-az-oroszok-lottek-le-tavaly-az-azerbajdzsani-utasszallitot

Macron és Putyin: Három év után újra kapcsolatban

Emmanuel Macron francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti kapcsolat friss lépéseket mutatott, amikor június 13-án telefonon beszéltek egymással. Ez volt az első közvetlen kapcsolatuk 2022 szeptember óta, és mindössze két órás beszélgetés keretében zajlott. A hívás során Macron a tűzszünet mellett érvelt, miközben az ukrajnai háború lezárásának szükségességét hangsúlyozta.

A Kreml és a Nyugat ellentétei

Az orosz elnök a hívás során kifejtette, hogy az ukrajnai konfliktus a Nyugat tevékenységeinek közvetlen következménye, amely figyelmen kívül hagyta Oroszország biztonsági érdekeit. Putyin érvei szerint a háború kirobbanása elkerülhetetlen volt, amennyiben a nyugati hatalmak nem ismerik el Moszkva pozícióját.

Territoriális kérdések a békemegállapodás szempontjából

A beszélgetésben fontos szerepet kapott a békemegállapodás kérdése is, Putyin hangsúlyozta, hogy a jövőbeli megegyezések átfogóak és hosszú távúak kell legyenek, alapjául pedig új területi realitásokat kell venni. Ez a kijelentés nemcsak a helyzet bonyolultságát érzékelteti, hanem a területi követelések jövőbeli súlyát is.

Ukrajna döntési joga

Macron válaszul kijelentette, hogy a területi kérdésekben Ukrajna szuverén döntése a mérvadó, amely fontos nyilatkozat a nemzetközi közösség számára. Ezt a megközelítést az elnök hangsúlyozta, ezzel aláhúzva Ukrajna önrendelkezésének fontosságát.

Irán, nukleáris kérdések és jövőbeli együttműködés

A telefonbeszélgetés másik jelentős aspektusa Irán volt, ahol Putyin arra figyelmeztetett, hogy Teheránnak be kell tartania a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó szerződések kívánalmait, miközben Macron azt hangsúlyozta, hogy Iránnak együtt kell működnie az ENSZ nukleáris felügyeletével.

Folytatás és jövőbeli lépések

A két vezető megállapodott abban, hogy továbbra is folytatják a megbeszéléseket, és összehangolják lépéseiket Iránnal kapcsolatban. Ez az együttműködés elengedhetetlen a regionális feszültségek csökkentése érdekében, és lehetőséget adhat a további párbeszédre a két ország között.

Forrás: hu.euronews.com/my-europe/2025/07/01/macron-putyin-telefon-ukrajna-iran

Hőhullám Európa felett

A hőséget nem csupán a nap káprázatos fényében érzékeljük, hanem a valóságban is, ami Magyarország egyes részein már most is 35 fok fölé kúszik a kinti hőmérséklet. Jelenleg több európai országban hőségriasztás van érvényben, ahol a hőmérséklet már a múlt héten túllépte a 40 Celsius-fokot.

Portugália vészjelzői

Portugáliában már hét kerületben vörös hőségriasztást adtak ki, ahonnan prognózisok szerint elérheti a hőmérséklet a 43 fokot. Ez a szám talán nem sok, de ha figyelembe vesszük, hogy ez az ország történetének legmagasabb júniusi néhány napról van szó, nyilvánvaló, hogy komoly aggodalomra ad okot.

Spanyolország turbulenciája

Az ibériai félsziget másik oldalán, Spanyolországban, különösen Barcelonában, eddig ismeretlen kánikula tombol. Az ottani lakosok számára egy évszázad legforróbb júniusa az aktuális időjárás trendje. Az előrejelzések szerint ez a forróság várhatóan csütörtökig rátapad erre a festői városra

Segítségkérés az árnyékban

A spanyol Vöröskereszt képviselője megemlíti, hogy a hőség mellékhatásaként főként szédülésre panaszkodnak az emberek. Ezen a ponton világossá válik, hogy a hőhullám milyen súlyos hatásokat gyakorol az emberek egészségére.

A változó idők tükrében

Az ilyen extrém időjárási jelenségek nem csupán a nyugati országok problémái. Az egész kontinensen, sőt globálisan, a klímaváltozás hatásai egyre inkább érezhetők, és a figyelmeztetések már nem csupán a tudósok szavaiból érkeznek, hanem a mindennapi élet tapasztalataiból is. A közvéleménynek lépést kell tartania e változásokkal, hiszen a következmények nemcsak egy generációra, hanem az egész emberiség jövőjére nézve is kihívást jelentenek.

Amint a hőhullám továbbra is tart, és a rekordok megdőlnek, érdemes figyelni a kialakuló trendekre, tudomásul véve a globális felmelegedés nyomán kibontakozó eseményeket és a jövőbeli kihívásokat.

Forrás: hu.euronews.com/my-europe/2025/07/01/folytatodik-a-hohullam-julius-elso-napjaiban-is

Ukrajna EU-csatlakozása: Orbán Viktor vétója és Brüsszel válasza

Az Európai Bizottság kijelentette, hogy nincs olyan objektív indok, amely megakadályozná Ukrajna csatlakozási folyamatának megkezdését, reagálva Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétójára. Orbán kifejezte ellenállását Ukrajna uniós tagságával szemben, hivatkozva a Voks2025 szavazásra, ahol a résztvevők 95%-a ellenezte a csatlakozást.

Orbán Viktor és a Voks2025 hatása

Orbán Viktor az eredményekre alapozva állította fel vétóját, amely a kormányát tükröző közvélemény-kutatásra épül. A Voks2025 szavazás eredményei azt mutatják, hogy a magyar nép jelentős része ellenzi Ukrajna EU-tagságát, amit a kormányfő felhasznál arra, hogy megakadályozza a csatlakozási folyamatot.

Brüsszel álláspontja

A Bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy amikor egy tagjelöltet objektív indokok nélkül visszatartanak, az aláássa a bővítési folyamat hitelességét. Ukrajna kulcsfontosságú tárgyalásokat kezdhet, amelyek során a demokrácia, az emberi jogok és az igazságügyi reformok kérdéseit vitatják meg.

A kihívások és a reformok szükségessége

Ukrajna számára komoly kihívást jelent a szükséges reformok végrehajtása, különösen a háborús körülmények között. A Bizottság vidéki kisebbségek védelmére vonatkozó terveit is pozitívan értékelte, amelyek a belső jogharmonizáció erősítésére irányulnak.

Orbán és Moldova helyzete

Miközben Orbán Vladmir Zelenszkij ukrán elnökkel szembeni álláspontja világosan elutasító, Moldova csatlakozási esélyei nem tűnnek annyira fenyegetettnek. A magyar kormány nem emelt kifogásokat Moldova ellen, ami lehetővé teszi, hogy előrébb lépjen a tárgyalások során.

Jövőbeli politikai döntések

Az EU-csúcs végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy Ukrajnának teljesítenie kell a szükséges reformokat a tagság elnyeréséhez, amely az érdemeken alapul. A helyzet rámutat arra is, hogy a diplomaták kezdik mérlegelni, hogy politikai okokból szétválasszák Ukrajna és Moldova csatlakozási kérelmét.

A helyzet bonyolult, hiszen a szétválasztás kockázatos lehet, mivel Kijev esetleg lemaradhat a folyamatból, és az ukrán nép úgy érezheti, hogy az EU megszegte ígéreteit. A közös jövő érdekében a Bizottság célja, hogy támogassa Ukrajna és Moldova csatlakozási törekvéseit.

Forrás: hu.euronews.com/my-europe/2025/07/01/brusszel-orban-viktornak-nincs-ok-ukrajna-eu-csatlakozasanak-megakadalyozasara

Katonai Megemlékezés Észak-Korea és Oroszország Viszonylatában

Kim Dzsongun, Észak-Korea elnöke nyilvánosan gyászolta az Ukrajnában elesett észak-koreai katonákat, akiknek koporsóit zászlókkal letakarták. A Koreai Központi Televízió által sugárzott eseményen Olga Ljubimova orosz kulturális miniszter is jelen volt, ahol a közelmúltban létrejött katonai paktum egyéves évfordulóját ünnepelték.

Kép és Kreativitás a Háború Trónusán

Az állami műsor alatt Kim lánya, Ju Ae is szerepet kapott, akire sokan apja örökösének tekintenek. Az észak-koreai média bemutatta a katonák harctéri felvételeit, amelyekhez felenekciókat fűztek a hősöknek, akik életüket adták a becsületük védelmében. A résztvevők könnyeztek a megemlékezés során, ez pedig újra felszínre hozta a háború tüzét.

A Hosszú Árnyék: Katonai Veszteségek és Folytatódó Támogatás

Egészen áprilisi bejelentésig Észak-Korea titkolta, hogy katonai személyzetet küldött Oroszországba. A márciusban az állami média által közzétett felvételek az ukrajnai harcokban való részvételt tükrözték. A Dél-Koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat legfrissebb jelentése szerint Észak-Korea további csapatok küldését tervezi Ukrajnába, biztonságosabb következtetés szempontjából a nyári kiképzések alól.

Fegyverzési Kötelezettségvállalások: A Technológiák és Anyagok Csereügyletei

Észak-Korea ez idő alatt jelentős mennyiségű hadianyagot és technológiát biztosít Oroszországnak, beleértve lőszereket és rakétákat is. A vívódások közepette Kim és Vlagyimir Putyin közötti megállapodásban kulcsszerepet játszik a kölcsönös védelmi klauzula, amely most hatalmas katonai együttműködéshez vezetett. Az álhírek ellenére a két ország kölcsönös érdekeit erősíti a fegyverkereskedelem és a katonai megerősítés együttesen.

Következtetések a Jövőre Nézve

Ahogy a katonai vesztességek száma folyamatosan növekszik, úgy a kérdések is csak halmozódnak a két ország közötti kapcsolatokkal és az elkövetkező harci eseményekkel kapcsolatban. A közelgő támogatások további katonai és technológiai erősítésekhez vezethetnek, ám az eddigi veszteségek és a konfliktus intenzitása nem múlt el, hanem egyre növekvő feszültségek jeleit mutatja.

Forrás: hu.euronews.com/2025/07/01/kim-dzsongun-elnok-elsiratta-ukrajnaban-elesett-katonait