Rendkívüli hőség Délnyugat-Európában
Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) friss jelentése szerint idén augusztus a világ harmadik legmelegebb augusztusa volt, és ezt a hatást Délnyugat-Európa sem kerülte el. A hőmérséklet 0,49 °C-kal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot. Az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási események következményeként a régió erdőtüzei is villámgyorsan terjedtek.
A hőhullám hatásai
Ez az augusztus különösen súlyosan érintette az Ibériai-félszigetet és Délnyugat-Franciaországot. Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) éghajlatért felelős vezetője elmondta, hogy a hónap során a régió harmadik nagy hőhulláma söpört végig, amelyet rendkívüli erdőtüzek kísértek. A tűzesetek már eddig is több mint egymillió hektár területet érintettek Európában, ami meghaladja Ciprus területét.
Az éghajlatváltozás nyomai
A tűzesetek intenzitásáért elsősorban a forró, száraz és szeles időjárás a felelős, amely a klímaváltozás következményeként vált gyakoribbá. Az iparosodás előtti időszakhoz képest augusztus 1,29 °C-kal volt melegebb, és az elmúlt évben a szokásosnál is alacsonyabb csapadéknak tulajdoníthatóan számos területen aszály alakult ki.
Változó óceáni hőmérsékletek
Ugyanakkor a világ óceánjainak átlagos hőmérséklete is szokatlanul magas, elérve a 20,82 °C-t, amely a feljegyzések történetében a harmadik legmagasabb érték. A változások lesznek az aktív időjárási minták, amelyek még inkább felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás hatásaira és a globális felmelegedés sürgető mivoltára.
A jövő kihívásai
Ezek a szélsőséges hőhullámok rávilágítanak arra, hogy sürgősen cselekednünk kell a környezeti válságok ellen. Európa változó klímája és a válságos állapotok mellett az éghajlati szélsőségekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen. A kérdések és problémák száma csak növekszik, ahogy a jövő meghatározó időzítése közeledik, így a társadalomnak meg kell találnia a megfelelő válaszokat a fenyegető kihívásokra.