A magyar jogállamiság helyzete az Európai Parlament aggodalmának középpontjában
Az Európai Parlament delegációja három napon át vizsgálódott Budapesten, kiemelten a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok érvényesülésének állapotát elemezve. A vizsgálat középpontjába azok a fejlemények kerültek, amelyek még inkább alááshatják az Európai Unió alapszerződésének alapjogokat érintő cikkelyeit.
Tineke Strik kritikája és a vizsgálódások kitérői
Tineke Strik, az unió delegációját vezető holland EP-képviselő, sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy számos magyar vezető – az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter, valamint a legfelsőbb bíróság és az alapvető jogok biztosa – elutasította az egyeztetéseket. Strik szerint a nemzeti szuverenitásról szóló törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása a külföldi befolyás elleni harc ürügyén olyan gyakorlatokat eredményezett, amelyek újságírók és civilek megfélemlítésére irányultak.
Az alapjogok helyzete és az uniós normák elmozdulása
A delegáció más tagjai, köztük Sophie Wilmès belga képviselő és Pernando Barrena Arza spanyol politikus is aggodalmukat fejezték ki az uniós értékek megsértését illetően. Az elmúlt években tapasztalt helyzet alátámasztja az Európai Parlament korábbi, 2018-ban indított 7. cikkely szerinti eljárását, amely a demokratikus normáktól való eltéréseket vizsgálja Magyarországon.
Pride és a jogi mechanizmusok összeütközése
Az EP képviselők külön figyelmet szenteltek a Pride felvonulás betiltásának, amelyre válaszul levelet küldtek az Európai Bizottságnak. Ebben ideiglenes intézkedés indítványozását kérik az EU bíróságánál annak érdekében, hogy a rendezvény törvényesen és békésen megtartható legyen.
Következmények és előzmények – a vizsgálat keretei
A négy évvel ezelőtti látogatásukhoz hasonlóan az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának tagjai most is bírákkal, civil szervezetek képviselőivel és önkormányzati szereplőkkel találkoztak, hogy részletes képet kapjanak az országban érvényesülő jogállami normákról. A Szuverenitásvédelmi Törvény, melyet egyes tagállamok, mint például Csehország és Dánia is kritikával illettek, újabb akadályokat gördített a szabad jogvédelem és az uniós értékek betartatása elé.
A magyar helyzet uniós kontextusban
A budapesti látogatás és a vizsgálatok eredményei rávilágítanak arra, hogy Magyarország helyzetének értékelése nem izolált jelenség, hanem része annak a szélesebb európai párbeszédnek, amely az alapértékek védelméről, a demokratikus normák fenntartásáról és az EU egységes alapelveinek megőrzéséről szól.
Forrás: hu.euronews.com/2025/04/16/europai-parlament-jogallamisag-libe-magyarorszag-tineke-strik