Orosz újságírók börtönbüntetése: Navalnij alapítványának árnyékában
Négy orosz ellenzéki újságírót ítélt el Moszkva bírósága 2025 áprilisában. Mindannyiukat szélsőséges szervezetben való részvétellel vádolták meg, és egyenként öt és fél év börtönbüntetést szabtak ki rájuk. A per tárgyát képező tevékenységek szorosan kapcsolódtak a 2021-ben betiltott Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványához, amelyet Oroszország hivatalosan külföldi ügynöknek és szélsőséges szervezetnek nyilvánított.
Vádak és személyek a célkeresztben
A vádlottak között található Antonina Favorszkaja és Artyom Kriger, a SOTAvision két újságírója, a Reuters producere Konsztantyin Gabov, valamint Szergej Karelin, az Associated Press videós újságírója. A hatóságok állítása szerint tartalmakat készítettek a Navalnij Live nevű YouTube-csatornához, amely az alapítvány információs tevékenységének része volt. A vádat azonban a SOTAvision már többször tagadta, mondván, hogy munkatársai soha nem dolgoztak együtt Navalnij szervezeteivel.
Kegyetlen jogi szankciók
Az ítélet nemcsak szabadságvesztést szabott ki, hanem azt is megtiltotta a vádlottaknak, hogy három évig weboldalakat kezeljenek. A vádak alapját egyértelműen politikai töltetű érvek képezték, különösen azután, hogy a Kreml Navalnij alapítványát ellenséges szervezetként kezelte. A bírósági eljárás zárt ajtók mögött zajlott, kizárva azokat, akik szolidaritásukat szerették volna kifejezni a vádlottakkal.
Árnyékos bírósági gyakorlat
A vádlottak ügyvédje, Irina Birjukova a tárgyalást nyíltan politikai leszámolásként jellemezte. Birjukova szerint az újságírók munkája természetéből fakadóan nem minősíthető szélsőségesnek. „A per anyagaiból semmi sem támasztja alá, hogy a vádlottak bármilyen jogsértést elkövettek volna” – nyilatkozta a védő.
Egy újabb lépés az elhallgattatás útján
Az ügy tovább erősíti azt a narratívát, amely szerint a Putyin-rezsim 2022 óta egyre keményebben lép fel az ellenzéki hangokkal szemben, különösen azokkal, amelyek kritikát fogalmaznak meg az ukrajnai konfliktus kapcsán. A tárgyalás zárt módon való lefolytatása, az előzetes letartóztatás meghosszabbítása és a médiamunkások ellehetetlenítése mind hozzájárulnak az oroszországi cenzúra fenntartásához.